alt

Maci csoport élménybeszámoló

Eljött az ősz, szeptember, az óvodakezdés időszaka.

A Maci csoportosok középsősök lettek. Nagyon sokat ügyesedtek a gyerekek, aktívabbak, önállóbbak lettek, és már ismerősként üdvözölték egymást. Új barátságok alakultak ki, melyek erősebbek lettek. Örömmel tapasztaltuk, hogy két idegenajkú gyermekünk között barátság alakult ki és egyre többet játszanak együtt, legyőzve a nyelvi nehézségeket.

Az őszi időszak, a természet kincsestára sok új ötletet adott a csoportban megvalósítható projektekre.

A gyerekek kedvelik ezt az időszakot, érdeklődve figyeltük meg a költöző madarakat, az üres gólyafészket. Szorgalmasan gyűjtögették az ősz adta kincseket: gesztenyét, makkot, faleveleket, melyek a csoportszoba díszeivé váltak.

Az állatok világnapja alkalmából egy mentőakciót szerveztünk az elrabolt erdei állatok megmentésére. Térkép alapján kellett megtalálni az állatokhoz vezető utat, sok kalandos élményen keresztül. Mozgás, ének, környezet és matematikai ismereteket, a mese élményét adtuk át a gyerekeknek játékos feladatokon keresztül.

Októberben Mihály napi vásárt szerveztünk. A szülők házi lekvárt hoztak be az óvodába. Minden gyermek készített az üvegre egy címkét, melyre azt rajzolt, amit szeretett volna. A lekváros üvegekre ráragasztottuk, ezzel motiválva a szülőket a vásárlásra. A gyerekek örömmel mutatták meg, melyik címkét készítették, és azt szeretnék hazavinni. Dekupázs technikával őszi képekkel fa táblákat készítettünk, melyek szintén eladásra kerültek. Lehetett még almát, körtét, szőlőt vásárolni. A gyerekekkel együtt énekeltünk, népi játékokat játszottunk, amit a szülők nagy szeretettel fogadtak. Meglepetésünkre a gyerekek nagyon jó árusoknak bizonyultak. Igazi vásári hangulat alakult ki, jókedvvel, tánccal és énekkel.

A gyerekek nagyon kedvelik a zenét, szeretnek mozogni, táncolni. Egyik kedvencük a Kaláka együttes Madáretető című dala. Az előző évben együtt velünk, a mi mozdulatainkat leutánozva táncoltak. Örömmel tapasztaltuk, hogy ez változott: nagyon kreatívak, egyedi mozdulatokat csináltak, és szinte nem igényelték a felnőtt segítségét, jelenlétét.

Október végén családi tökfaragó délutánt szerveztünk. A szülők a gyermekeikkel együtt faragták a szebbnél szebb töklámpásokat. Nagy örömünkre az idegenajkú gyermekek is szívesen vettek részt ezen a programon és szüleik is nagyon jól érezték magukat és a nyelvi nehézségek itt sem mutatkoztak.

A gyerekek kis ajándékokat kaptak. Bensőséges, meghitt családi délutánt töltöttünk el együtt, és mindenki élményekkel tért haza. Az elkészített töklámpások a héten a csoportszoba ablakában kaptak helyet és gyönyörködhettünk bennük.

November 30-án András napi táncházat tartottunk az óvodában. A gyerekek megismerkedhettek a citerával, ki is próbálhatták a hangszert. Sok énekkel és táncolással telt el e jeles nap is, melyen a szülők is aktívan részt vettek.

András nappal lezártuk a vigadalom időszakát. December az elcsendesedés és várakozás ideje.

A csoportszobát a gyerekekkel együtt díszítettük. Kitettük a Mikulás postaládáját, melybe belekerültek a gyerekek rajzai. Adventi naptárt készítettünk, és minden nap egy gyermek, aki aznap a valamiben a legjobb volt, kibonthatott egy ajándékot. A tavalyi évben ez édesség volt, idén apró ajándékok, téli matricák és általunk készített hópelyhek kerültek bele.

A csoportba járó gyerekek nagyon nyitottak, kedvelik a mondókákat, nagyon szeretik a mesét. A kézműveskedésbe, barkácsolásba örömmel kapcsolódnak be, érdekli őket minden új technika. Egyre többen önként vesznek részt, nincs szükség motivációra.

Sok tartós barátság születik.  Hagyomány nálunk a szeretet láng, ami egy led mécses, mert ezt a kezükbe vehetik, és annak adják át, akinek ők szeretnék.

A szívünk melegséggel tölti el, amikor ezek az aprócska emberkék őszintén és tisztán kimondják egymásnak: szeretlek.

 

alt

Mókus csoport

 

 

Szeptemberben nagy izgalommal vártuk az évkezdést a Mókus csoportban. A gyermekek örömmel üdvözölték egymást. A visszaszokás az óvodába zökkenőmentesen zajlott. Felidéztük és rögzítettük az óvodai szokásokat, szabályokat. Folyamatosan ügyelünk a biztonságra, és emlékeztetjük a gyermekeket a baleseti helyzetek elkerülésére. Mindezek mellett naponta változatos, érdekes tevékenységekkel igyekszünk fejleszteni a gyermekeket.

Csoportunkban fontos, hogy a gyermekek megismerjék a hagyományainkat. Ennek érdekében mindig készülünk hagyományőrző műsorral, amiben a gyermekek megismerhetik a régi szokásokat.

Ilyen volt az első, a „Mihály napi vásár”. A gyermekek nagyon sok mondókát, éneket, verset, táncot tanultak erre a napra. Mindannyiunk örömére meg is tudták mutatni szüleiknek ügyességüket. Az előkészületekben nagyon sok munka volt, hiszen alkotnunk kellett szebbnél szebb dolgokat, amit a vásárban eladtunk. A délután nagyon jól telt és a gyermekek is jól érezték magukat.

A következő projektben, az Állatok világnapján a gyermekekkel ellátogattunk az óvoda közelében élő családhoz, ahol a nyulak szokásaival ismerkedhettünk és azzal, hogy mit esznek, hogyan kell gondozni felelősségteljesen őket. Vittünk nekik répát és almát, hogy kedvükbe járjunk. A bátrabb gyermekek meg is simogathatták őket. Az óvodába visszatérve papírból készítettünk kis nyulakat.

Könyvek és a laptop segítségével megismertük az erdei és a háziállatok közötti különbséget.

A gyermekek megtudták nevezni külön a háziállatok és a vadállatok legfőbb jellemzőit.

Az ősz kincsei projekt során az őszi gyümölcsökről és zöldségekről szerezhettek új tapasztalatokat. Ennek keretében kilátogattunk a piacra és többek között vettünk szőlőt. Megtanulták, hogy a zöldségesben vehetünk zöldséget és gyümölcsöt. Nagyon nagy élményt jelentett ez a gyermekek számára. Visszatérve az óvodába módunk volt többféle zöldséget és gyümölcsöt megízlelni. Még az a gyermek is megkóstolta, aki soha nem evett, vagy nem különösebben szereti a gyümölcsöt vagy zöldséget.

A hulló levelek sokféleségét is sikerült megfigyelnünk a parkban. Szedtünk is jó csomó szép, színes levelet. Visszatérve az óvodába elkészítettük a saját őszi fánkat, bemutatva alkotásunkban az ősz szépségét.

November 8-tól csatlakozott egy új óvónéni a csoportunkhoz, akit a gyermekek hamar elfogadtak. Elmondhatjuk, hogy mostanra nyugodt, derűs, családias légkör alakult ki, mely nagy örömünkre szolgál.

Tudatos tervezéseink során igyekeztünk színes érdekes, sokoldalú tevékenységeket felkínálni a gyermekeknek, amely a testi-lelki fejlődésüket nagyban elősegíti. Törekedtünk személyiségük, önkifejezésük teljes kibontakoztatására. Az élményteli tevékenységek nemcsak sikeresen felkeltették a gyermekek érdeklődését, de tartósan motiválttá is váltak általuk.

 

Az OMME Mézes Reggeli és heti programja lényegesen segítette a meglévő ismeretek mellett az új információk befogadását is.

A tervezések során nagy hangsúlyt fektettünk a néphagyományokra, a régi világ másságának, szépségének feltárására.Az óvodai „Táncház” délutáni programja lehetőséget biztosított mindannyiunk számára (gyermek, szülő, óvodapedagógus), hogy egy rendkívül derűs, jókedélyű, népzenével tarkított közös táncban, mulatozásban vegyünk részt. Hallhattunk citera muzsikát, amelyet hozzáértői mesteri fokon adtak elő, hangulatunkat, örömünket fokozva. Mindez jelen esetben az András-naphoz volt köthető.

Csoportunkban, játékos módon előadtuk a hurka-kolbász töltést. A régi hagyományokhoz méltóan, az eredetiség fenntartásához, illetve növeléséhez a kornak megfelelő ruhában (kendőben, népi ruhában) tettük mindezt.

A gyermekek számára ez a tevékenység óriási élményt nyújtott, hiszen valódi, matuzsálemi korú fateknőben „dolgoztunk”. Mindeközben a foglalkozáshoz kapcsolódó zene kíséretében ugyancsak fergetegeset táncoltunk.

Ellátogattunk a Tájházba, ahol a gyermekek kedvükre ismerkedhettek és csodálhatták meg a régmúlt emlékeit használati tárgyakon, eszközökön keresztül.

Hamar beköszöntött az év vége. Decemberben nagy izgalommal vártuk a Mikulást. A gyermekek versekkel, énekekkel kedveskedtek neki.

 A „Luca nap” keretében ismerkedtünk a szokásokkal, hagyományokkal. Közösen Luca búzát ültettünk, mondókákkal, dalokkal, a témához erősen kötődő vidám játékokkal színesítettük ezt a szintén jeles napot.

Karácsonyra készülődve mézeskalácsot sütöttünk, amit megelőzött a hozzávalók bevásárlása. Teljes élmény volt a gyermekek számára, hogy ők maguk tudták megvenni a mézeskalács összetevőit, mindemellett rendkívül nagy örömmel és kreativitással vettek részt a mézeskalácsok díszítésében is. A csoportos projektek során, nagyon sokat foglalkozunk az egyéni fejlesztéssel is.

Folyamatosan figyeljük a gyermekek erősségeit és fejlesztendő területeit. Rengeteg dicséretet, bátorítást, ösztönzést nyújtunk a gyermekeknek.

Mindennapos tevékenységeink és saját példamutatásaink során törekedtünk az esztétikai érzékük, magas szintű fejlesztésére. A gyermekek életkorát, illetve az egyéni sajátosságokat folyamatosan figyelemmel kísérjük, ennek tükrében differenciáltunk és tesszük ezt a jövőben is.

 

 

alt 

Kippkopp csoport (2022. szept. - dec.)

 

Mivel csoportunk többsége már nagycsoportos, így mi most könnyebben és gyorsabban útra tudtunk kelni. Igyekeztünk ezt, meg az adódó jó időt is kihasználni, hogy minél színesebb, változatosabb programban legyen részük.

Bejártuk az óvoda környékét (játszótér, piac, buszmegálló, gesztenye gyűjtés a közeli parkban, környékbeli állatok megfigyelése…). A gyerekek rengeteg közösen átélt élményhez jutottak, ami segítette őket a szeptemberi „vissza illeszkedésben”. Jó volt nekünk felnőtteknek is látni, hogy erősödnek meg a régi baráti kapcsolatok, ill., hogy alakulnak, bővülnek ezek.

 

Szeretettel fogadtak bennünket most is a Könyvtárban, ahol csoportokba szerveződve vettünk részt egy kis ismertető „foglalkozáson”. Egy-egy csoport volt bent a Könyvtárban, míg a többiek a körülötte levő szép parkban, ill. a játszótéren töltötték az időt. A kikölcsönzött könyveket, (mivel ők maguk választották), különös becsben tartották, nézegették az óvodában is.

 

A biciklizésnek nagy hagyománya volt mindig is a csoportunkban. Erre az első adódó alkalmat az Autómentes nap szolgáltatta. Persze ez egy folyamat része: már kiscsoportos koruktól fogva rendszeresen használhatták az óvodai futóbicikliket; közösen rendeztünk be, ill. rajzoltunk akadály-, ill. KRESZ-pályát. A biciklizés élményén túl, természetesen számos közlekedéssel kapcsolatos fontos dolgot megtapasztalhattak.

 

A Mihály-napi vásár új színfolt az óvoda közösségi életében. A gyerekekkel közösen készítette el minden csoport, a különböző eladandó portékát. Mi hangszereket készítettünk, ami bizony kitartást igényelt; de mikor készen lett, rögtön élvezettel használták a rece-ficét, fújták a dúdolót (van, ahol zúzolónak is mondják). Ennek az előkészületnek, nálunk a szülők is aktív részesei lehettek egy munkadélután keretében. A folytatásban jöttek az egyéni ötletek is, volt, aki még juhászbotot is „faragott” (azaz reszelt) napokig. Ez a projekt - a munkálatokat illetően - egy kicsit inkább a fiúknak kedvezett, de maga a Mihály-napi sokadalom helyre billentette a mérleg nyelvét. Az elkészített hangszereket együtt fújtuk, meghozva ezzel a hozzátartozók kedvét is. Táncoltunk, népi játékokat játszottunk, amibe bekapcsolódhattak szülők, testvérek is, s persze elkövetkezett végre a vásár is. Ezúton is szeretnénk megköszönni a szülők együttműködését, segítségét.

 

A jeles napokon kívül, óvodánkban a „Zöld” jeles napokat is megtartjuk. Ezek közé tartozik az Állatok világnapja is. A környékbeli állatok megfigyelésén túl, lehetőség nyílt tágítani ezt a kört. Egy délelőtti kirándulás keretében, a hatvani Vadasparkba látogattunk el. Ezúttal a vasúti közlekedést vettük górcső alá - van, aki életében először ült vonaton -, s persze az eljutáshoz elengedhetetlen volt, a „nagy városi” közlekedésben való részvétel is (zebrák, körforgalom, jelző lámpa...).

A „Zöld” jeles napokon kívül, a hétköznapokban is igyekeztünk megteremteni a lehetőséget a tapasztalatok begyűjtéséhez (óvoda kiskertjének gondozása, dió, mogyoró, levelek gyűjtése, gereblyézés...)

Az időjárás változás, ill. következményeinek megfigyelése is terveink közt szerepelt: s tapasztalhattuk, hogy valóban egyre ősziesebbre fordult az idő, így sajnos az esős időjárás miatt elmaradt a szüretünk.

 

Helyette részesei lehettünk két élvezetes előadásnak is. Az egyik Papp Ágnes bábművészé volt, aki rendszeres látogatója óvodánknak és a Portéka Színpad Vásári komédiáját nézhettük meg.

 

A Tájházba is biciklivel mentünk el, persze azért a biztonságosabb kerékpárutat választottuk, mivel egyre ügyesebbnek bizonyultak a biciklizés terén, ezért kimerészkedtünk már az „igazi útra” is a környéken. Olyan, az óvodában is megtalálható „régi” tárgyakat választottunk ki, amiket előzőleg a kezükbe vehettek, kipróbálhattak. Ezeket kellett megkeresniük, s míg bebarangolták az épületeket, közben megismerkedhettek pl. egy parasztház elrendezésével. Többen is ráismertek, hogy pl. mamaék/papáék is ilyen házban laknak. A programunkat egy kis szaladgálással, játékkal zártuk a Tájház udvarán és elbúcsúztunk Márti nénitől.

 

Márton napján „libanézőbe” mentünk ill. lámpást is készítettünk, amit elvihettek a gyerekek a Könyvtár által szervezett rendezvényre.

 

Évek óta hagyomány óvodánkban a Mézes reggeli is, amit egy helyi méhész támogat. Előkerülnek a „méhecskés/mézes” mondókák, dalok, mesék… Ilyenkor több napon át is ezzel kapcsolatosan foglalatoskodunk.

 

Ebben az évben lehetőségünk nyílt arra, hogy a Csodák Palotájának szakemberei óvodánkba „kitelepülve” segítsék ötleteikkel, kísérleteikkel, interaktív játékaikkal a munkánkat. A gyerekek érdeklődését sikerült tényleg felkelteniük; a bemutatott vizes kísérleteket később újra „előállítottuk”, s vállalkoztak még arra is, hogy mindezeket a „kicsiknek” is megmutassák. Játszottunk „titkos ügynökösdit” a vízzel való takarékosság jegyében. Megmértük, megszámoltuk, hány pohár víz folyt el, amíg valaki kezet/fogat mosott. Közben megállapítottuk, ki a legügyesebb „titkosügynök”. A kifolyt vizet persze felhasználtuk további kísérletekre a vizes terepasztalunkon.

A kísérletek során előkerültek a homokórák, ismerkedtünk az órával is…

Azt tapasztaltuk, hogy egyre több jó ötletük van, ezeket meg is tudják valósítani. Ha szükséges valamilyen eszköz vagy anyag, kérték segítségünket (meseládikó, bábok, festés/gyurmázás, ill. lábtorna eszközei...)

 

Egyre többször vették elő napközben is a társasjátékokat, s néhány gyerek nagyon örült az újabb, kihívást jelentő logikai játékoknak is. Rendszeresen előkerülnek a Sakkpalota eszközei is, (pl. sakkfigurás babzsákok, amivel megtanulták, hogyan helyezkednek el majd a sakktáblán a sakkfigurák). Most már van az ovinak egy óriás sakk szőnyege is, hozzá való sakkfigurákkal, amit a tehetséggondozás során jól tudunk alkalmazni. Már néhány hét elteltével is látható, milyen jókat lehet a Sakk birodalomban játszani, tornászni, „csatázni”.

 

Az András-napi Táncház már több éve hagyománnyá vált óvodánkban, amelyre most is szeretettel vártuk a családokat. Csoportunkban már előtte is kipróbálhatták a citerát, a hegedűt, a metalofont és más ritmushangszereket. Mielőtt „zárta volna András a hegedűt”, még egy jót táncoltunk, játszottunk, zenéltünk.

 

Ezt követően a Mikulásra, ill. a Karácsonyra való készülődés, várakozás időszaka is nagyon különleges volt számukra, ahol megélhették igazi „gyermeki én”-jüket. Levelet írtunk, rajzoltunk a Mikulásnak, amit el is vittünk közösen a Könyvtárba, a Mikulás postaládájába. Most is megtisztogattuk a cipőket, csizmákat, közben énekelgettünk. verseltünk. Az ablak előtt elsétáló, integető Mikulás „elvarázsolta” tényleg őket. (Ilyen gyorsan még életemben nem láttam, hogy rendet tettek volna…)

Ültettünk Luca-búzát, s persze nem maradhatott el az egyik kedvenc boszorkás játékuk sem… („Egyet üt az óra, nem jön a boszorka…)

Sütöttünk mézes kalácsot azokból az alapanyagokból, amit az összegyűjtött, elhasznált olajért kapott kuponokért vettünk meg közösen a boltban.

A környezettudatos szemléletet folyamatosan igyekszünk becsempészni hétköznapjaikba, hogy mindez fokozatosan természetessé váljon számukra („titkos ügynökök” a víz használatnál, a „rossz” papírok külön gyűjtése, újra való hasznosítása pl. festésnél…). Az olaj-, és kupakgyűjtésben pedig továbbra is számítunk a szülők támogatására.

És végül a negyedik adventi gyertya meggyújtását, a Zeneiskolások kis hangversenye, ill. a felnőttek közös éneke tette még ünnepélyesebbé.

 

 

alt

Katica csoport

 

A Katica csoportban az első napok sok izgalmat hoztak mind a felnőttek, mind a gyermekek számára. A befogadás folyamatosan zajlott. Örömmel fogadtuk, hogy a szülők élve a szülős befogadás lehetőségével, néhány napig részesei voltak a mindennapjainknak. A gyerekek, szüleikkel közösen fedezték fel az óvoda udvarát, és az épületet. Új kihívásokkal néztek szembe, hiszen osztozkodni kellett a játékszereken, a felnőttek figyelmén és olykor apán, anyán is, hiszen más gyerekek is szívesen csatlakoztak a közös játékukba. Szükségesnek tartottuk és tartjuk a szülőkkel való közvetlen, pozitív kapcsolatot, hiszen közösen együttműködve tudjuk a gyermekek számára széppé tenni az óvodai életet. Az óvodai szokás-és szabályrend segíti a közösségi életet, az óvodai napirend biztonságot nyújt a kicsik számára. Az óvodai befogadásnak nincsenek általános szabályai. Figyeltük a gyerekek minden rezdülését, megnyilvánulását és ehhez igazítottuk a kapcsolat alakítását, annak a technikának a kiválasztását, amely leginkább segítette az új helyzet elfogadását. Volt, aki már az első napokban is felszabadultan vette birtokába a csoportszoba játékait és a felnőttekkel társakkal is közvetlen kapcsolatot alakított ki. Volt, aki kicsit nehezebben élte meg az első napokat, de a bátorító szavaktól, simogatástól megnyugodott és nyitott volt az új élményekre. Volt, aki nem fogadta el a vigasztalást, elutasított minden közeledést és csak lassú léptekben fogadott minket a bizalmába. Ölbéli játékokkal, dalokkal, versekkel az együttes élménnyekkel segítettük a biztonságot adó meghitt, szeretetteljes légkör kialakulását. A csoportszimbólum az első óvodai élmények egyike, hiszen segítette a nevek, óvodai jelek elsajátítását, a közös játékhoz való csatlakozást. A gyerekek kötődnek ehhez a kis „figurához”, a mindennapjainkban jelen van. Szokásaink között szerepel, hogy Katica segítségével mutatkozunk be egymásnak. A szomorkodó gyermek könnyei is könnyebben elpárolognak, ha Katica is a segítségünkre van.

Csoportunkban a zene, a dal, a mozgás és a vizuális tevékenységek igen kedveltek, sok együttes élménnyel gazdagítja a gyerekeket. Fejleszti emlékezetüket, gondolkodásukat, nagymozgásukat, a társaikhoz való pozitív viszonyt.

A természet változását, az időjárás változásait közvetlen tapasztalással igyekeztünk velük megismertetni. Az őszi természetben a dió, a gesztenye sok játékuk alapját képezte. Zenélésre, főzőcskézésre, gurigázásra, kirakózásra, kreatívkodásra is felhasználtuk ezeket a terméseket. Az óvoda diófája alól kis kosarakkal vagy éppen a mindig kéznél lévő marokkal gyűjtöttük a diót, amiből aztán lakomát rendeztünk.

Az őszi gyümölcsökkel, zöldségekkel, termésekkel is ismerkedhettek a gyermekek. Gyógyteát készítettünk csipkebogyóból és éreztük különleges illatát, kóstoltunk zöldségeket, gyümölcsöket.

Sok ismeretet szereztek az őszről, fákról, falevelekről, termésekről. A köd, a hideg, a pára szemléltetésével, az őszi színek megismertetésével hívtuk fel a figyelmüket az őszi időjárás szépségeire.

A kicsikkel közösen készítettük el csoportunk töklámpását, aminek belsejéből nagy buzgalommal gyűjtötték össze a magokat. Közben megismerték a tök színét, formáját, illatát és tapintását. A sütőtök íze nem lett a gyerekek kedvelt csemegéje.

Márton naphoz kapcsolódó szokásokkal a libával és Márton legendájával is megismertettük a gyerekeket. Az egész hetünket vidám hangulat, sok tevékenykedés jellemezte. Libás játékokat játszottunk, libasorban jártunk. Az énekeket, dalokat nagyon élvezték, szívesen játszották, táncolták közösen.

Az András napi táncházban is részt vettünk, aki velünk tartott gyermek, felnőtt, egyaránt sok élménnyel gazdagodott.

A mesék, a bábelőadások igazi meseélménnyel járultak hozzá a gyermekek érzelmi intelligenciájának fejlődéséhez, ámulattal, izgalommal figyelték a történet alakulását. Mindez a játéktevékenységeik alkalmával is rendszeresen megjelenik.

Megkezdődött az Advent időszaka. Az ünnepek közeledtével, december első hete a Mikulás várás hangulatában telt. Versikéket, énekeket tanultunk a nagyszakállú érkezését várva. Mindenki megtisztította a saját csizmáját, hisz ajándék csak tiszta lábbelibe kerülhetett.

A Karácsony a család ünnepe, de a halk karácsonyi zene, az apró kezek szorgos munkája, a mézeskalács illata, a hangulatos dekoráció, a közös gyertyagyújtás mind-mind az ünnepre hangolódást segíti, ami aztán a családi karácsony alkalmával teljesedik ki.

 

 

 

 
FacebookIWIWTwitterMyspace bookmarkGoogle bookmark